Összefogás a Szentháromság-szobor megmentéséért

A Szentháromság-szobor megmentése érdekében közadakozást szervezünk, hogy mindannyiunk örömére, 2012-ben álljon ismét eredeti szépségében felszentelésének 240. évfordulójára. Ezért arra kérjük Önt is, csatlakozzon ehhez a széles összefogáshoz: mentsük meg az utókor részére legszebb történeti emlékünket, a Szentháromság-szobrot!

A közadakozás és a felújítás sikere az Ön hozzájárulásán is múlik. Kérjük, lehetőségeihez mérten adakozzon a szobor fölújítása, restaurálása és megmentése érdekében.

Hozzájárulását az OTP Bank 11732002-20392329 számlájára várjuk. Kérjük, utaláskor tüntesse fel: „EJE gyűjtés a Szentháromság-szoborért”! A nemes cél érdekében tett fölajánlásait ezúton is köszönjük.

Tisztelettel:

Vörösmarty Attila,

Tanácsnok, a Belváros képviselője

Farkas Gábor,

Európa Jövője Egyesület elnöke

Mák Kornél

Kecskemét oktatási és kulturális ügyekért felelős alpolgármestere

Dr. Jeney Gábor

Plébános

Római Katolikus Főplébánia Kecskemét

A kecskeméti Szentháromság-szobor a város főterén, a Katona József Színház előtt áll.

A város lakosságának egyharmada vesztette életét az 1739-40-ben pusztító szörnyű pestis járványban. 3959 katolikus és 2011 református lakos halt meg. A járvány túlélői közadakozásból emeltették a szobrot, hálájuk jeléül.

A pestist a középkorban Isten büntetésének tekintették, pusztítását a bibliai csapásokkal mérték össze. A fekete halálnak nevezett kórral szemben a 19. század végéig tehetetlenek voltak, a szenvedők csak Isten és Mária könyörületességében, a védőszentek erejében bízhattak. A fertőzést a patkányokon élő bolhák terjesztették, alig volt remény a démoni ragályból való gyógyulásra. A könyörtelen és gyötrelmes járványok következtében falvak, városok haltak ki. Évszázadokon keresztül úgy igyekeztek gátat vetni a fertőzésnek, hogy a betegeket karanténba zárták.

1722-ben építették városunkban a barokk Szentháromság-kápolnát, amely szintén a pestisjárványokhoz köthető.

A kecskeméti barokk Szentháromság-szobor alkotója Conti Lipót Antal. A kőfaragó mester Pestről érkezett a kecskeméti piaristákhoz, édesapja az itáliai Luganóból származott.

A pestis emlékműveket Európa-szerte a bécsi Grabenen álló szoborcsoport alapján alkották. Fontos kiindulópontot jelentett a magyar városokban felállított Szentháromság-szobrok számára a budai várban emelt műalkotás.

A kecskeméti emlékművön olvasható latin felírat szövegében a megvastagított betűk római számok is, amelyek összeolvasva az átadás időpontját, az 1742-es évszámot adják ki.

A homokkőből készült szobrok eredetileg festettek, aranyozottak lehettek. Az emlékmű tetején a Szentháromság-szoborcsoport, alattuk többek között a pestis járványok szenvedőinek védőszentjei: Szent Rozália, Szent Rókus, Szent Sebestyén láthatóak.

Az emlékmű feliratának magyar fordítása:

"Abban az évben állította Neked Krisztus ezt az emlékszobrot az áhítatos keresztény nép, midőn esedezésére csodaszerűleg életben megtartottad."

"Annak az évnek emlékére, igazságos Szent Isten vedd kegyesen tieidnek kegyes fogadalmát, s egek hatalmas királya távolítsd el tőlünk a mirigyhalált."

Az Szentháromság-szobor 1786-ban megrongálódott, több részletét újrafaragták. 1892-ben felújították, ekkor készült a szobrot övező vasrács is. 1996-ban Farkas Gábor, Kecskemét díszpolgára kezdeményezésére restaurálták.

Szakértők szerint a mészkőből készült emlékművet a kipufogógáz olyan mértékben károsítja, hogy pár éven belül szétporladhat. Farkas Gábor kezdeményezésére Vörösmarty Attila, a belváros önkormányzati képviselője indította el a közadakozást a Szentháromság-szobor megmentésének érdekében. Fogjunk össze ismét, hogy ne csak fotóról ismerhessék meg utódaink az egykori kecskeméti polgárok közadakozásából emelt műemléket!