Elhunyt a kecskeméti színház korábbi művészeti vezetője

Szőnyi G. Sándort 83 éves korában, hosszas betegség után érte a halál pénteken csobánkai otthonában. Temetéséről később intézkednek.

 

Az 1960-as évektől számos tévés produkció fűződött nevéhez, a műfaj fénykorában csaknem 80 tévéfilmet és tévéjátékot rendezett, de játékfilmeket is forgatott, többek közt ő rendezte a Ráktérítő és a Csak semmi pánik című filmet. Utóbbi volt a második a Kern András és Bujtor István főszereplésével készült Csöpi-filmek sorában.

 

Témaválasztásainál főként a magyar félmúlt és a jelen problémáinak ábrázolása izgatta, sokszor fordult irodalmi alapanyaghoz is.

 

„A magyar drámának szentelte magát. Fejes Endre, Galgóczi Erzsébet, Móricz vagy éppen Kosztolányi műveit ültette át a képernyőre. Élete végéig próbált azért harcolni, hogy a magyar írók művei megjelenjenek a képernyőn és a színpadon. Úgy gondolta, ha nem engedik ezeket a műveket a nézők elé, meghal a magyar irodalom és a magyar kultúra" - mondta Dobos Ildikó az MTI-nek.

 

Szőnyi G. Sándor 1928. december 29-én született Rákospalotán. Pályáját újságíróként kezdte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán szerzett diplomát 1956-ban. Néhány évig dramaturgként dolgozott a Magyar Televíziónál, majd 1958-tól a tévé irodalmi és drámai főosztályán rendezett, 1993-1994-ben a drámai műsorok stúdióvezetője volt.

 

A hatvanas évektől a műfaj fénykorában csaknem 80 tévéfilmet és tévéjátékot rendezett. Sok klasszikus művet dolgozott fel, olyan szerzőktől, mint Dosztojevszkij (A játékos, 1963), Balzac (Vörös vendégfogadó, 1964), Csehov (Svéd gyufa, 1965), Solohov (A nagycsaládú ember, 1977), Móricz Zsigmond (Míg új a szerelem, 1984, Koldus Napoleon, 1987), Katona József (Bánk bán, 1987). Szívesen nyúlt kortárs írók műveihez is, közéjük tartozott Hubay Miklós (Római karnevál, 1974, Párkák, 1975), Fejes Endre (Mocorgó, 1968, Kéktiszta szerelem 1970, Jó estét nyár, jó estét szerelem, 1971, Cserepes Margit házassága, 1972), Karinthy Ferenc (Ez a Józsi, ez a Józsi, 1979), Szabó Magda (Az a szép fényes nap, 1980), Galgóczi Erzsébet (Férfiak, akiket nem szeretnek, 1974; az írónő Kinek a törvénye? című művéből 1979-ben játékfilmet rendezett), Osztojkán Béla (Nincs itthon az Isten? 1989).

 

A Családi kör sorozatban több alkotás is fűződik nevéhez, tévéfilmet forgatott Mednyánszky László festőművészről (1978), míg az Egy forradalom hétköznapjai című (1993) dokumentumjátéka az 1848-as eseményeket és szereplőket mutatja be. Az 1999-ben készült Erdélyi novellák (1999) című munkája kisjátékfilmek füzére erdélyi írók munkáiból, a 2007-es és 1956 novemberében játszódó Estére mindig leszáll a köd című tévéfilmje - amelynek forgatókönyvírója is egyben - Galgóczi Erzsébet művéből készült.

 

Szőnyi G. Sándor 1981 és 1983 között a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt, színpadra állította Fejes Endre Az angyalarcú, Katona József Bánk bán, Petrusevszkaja Zeneórák, Romain Rolland A szerelem és a halál játéka, Tennessee Williams A vágy villamosa című darabját.

 

A 2004-ben megalakult Televíziós Művészek Társasága alelnökévé választotta, 2007-től a szervezet tiszteletbeli alelnöke volt. Munkásságát két alkalommal ismerték el Balázs Béla-díjjal (1964, 1973), 1975-ben megkapta az érdemes művész címet, 1988-ban kiváló művész lett. 1997-ben a Magyar Televízió alkotói által életre hívott Új Múzsa Alapítvány életműdíjával tüntették ki, 2009-ben életműdíjat vehetett át a 40. Magyar Filmszemlén is.

Cikk megosztása

 

  

Felhívjuk a hozzászólók figyelmét, hogy bár a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága minden ember alkotmányos joga, a mások jó hírnevét és emberi méltóságát sértő kijelentések esetleges jogkövetkezményeket vonhatnak maguk után.