Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Samu naplója
RSS csatorna E-mail küldése
Kezdőlap
Naptár ikon
Naptár ikon
Kecskemét: 9 C°
max 14 C°, min 5 C°

9.36 km/hDéli szél, közepesen felhős
Aktuális Híradó
MTVA műsorkészítő
Kezdőlap » Kecskemét

Harmadik alkalommal adták át a Varga László emlékérmeket

| Feltöltve: | Sipiczki Sándor
Varga Lászlóra, a Demokrata Néppárt egyik alapítójára, hazájából elüldözött képviselőjére, a Kereszténydemokrata Néppárt egykori elnökére emlékeztek pénteken este a Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola dísztermében.

A Keresztény Közéletért Alapítvány 2010-ben, Varga László születése 100. évfordulójának tiszteletére emlékérmet alapított, melyet minden évben olyan, a közéletben tevékenykedő, vagy tevékenykedett embereknek ítélnek oda, akik a keresztyén közéletiséget magas színvonalon, termékenyen, hitelesen jelenítik, vagy jelenítették meg. Ebben az évben dr. Rubovszky György országgyűlési képviselő, dr. Ruppert József piarista szerzetestanár, Rigóné Kiss Éva, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának vezetője és Mike Sámuel baptista lelkész érdemelte ki az elismerést.

Dr. Rubovszky György országgyűlési képviselő

1944. február 1-én született Budapesten. Édesapja ügyvéd, édesanyja pedagógus volt. Özvegy, felesége ügyvéd volt. Két felnőtt gyermeke közül Csilla leánya ügyvéd, György fia piarista szerzetes, egy általános iskolás leány unokája van.

1962-ben az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, jogi diplomáját 1970-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerezte. Ezt követően ügyvédjelölt. Majd 1972-ben ügyvéd. 1977-től 1991-ig a Budapesti 14. sz. Ügyvédi Munkaközösség vezetője. 1991 óta egyéni ügyvéd.

Dr. Rubovszky György második generációs keresztény értelmiségi, a szó nemes értelmében. Tevékenysége minden mozzanatában motiváló erő keresztény hite és hazaszeretete, de ez rendkívüli finomsággal és szerénységgel jelenik meg munkatársaival, vagy ellenfeleivel való viszonyában. Szakmaisága, ügyvédi korrektsége hamar ismertté tette. 1989-ig nem foglalkozott politikával, olyan családban nőtt fel, amelyik soha nem vett részt szervezett politizálásban. Édesapja egyházi jogász volt, az Egri Főkáptalan ügyvédje, ezért az ötvenes években hol felfüggesztették, hol nem, azonban más atrocitások nem érték a családot, azon kívül, hogy a négy gyermek közül senki nem mehetett nappali tagozaton egyetemre. Igaz, késleltetéssel és munka mellett, de mindannyian szereztek diplomát. Bátyja 1956-os disszidálás árán tanulhatott és lehetett orvos Svájcban.

1989-ben a szentmise utáni beszélgetésekben hallott a kereszténydemokrácia ujjászervezéséről, így kapcsolódott be a mozgalomba és vett részt a hivatalos zászlóbontásban. A megalakuláskor lett a II. kerület alelnöke. Ettől kezdve nagyon eseménydúsan alakult pártpolitikai életútja, majd az országgyűlésben végzett munkája is mind a mai napig.

1991-től a KDNP budapesti Szervezetének elnöke.1992 novemberétől a KDNP Országos elnökségének tagja, mint ügyvezető titkár. 1997 nyarán törvénytelenül kizárták a KDNP-ből, még ez év őszén részt vett a Kereszténydemokrata Szövetség megalapításában.

1998 szeptemberében belépett a Fidesz Magyar Polgári Pártba, ahol 2000 márciustól az Országos Választmány elnökségének tagja. Fidesz párttagsága 2002 novemberében kilépéssel szűnt meg, mert a KDNP-ben helyreállt törvényességre figyelemmel, törvénytelen kizárását megsemmisítették. Dr. Varga László - a törvényesség útjára lépett KDNP új elnöke - hívta pártügyésznek, ezt szívesen elfogadta, és azóta is ezt a munkát végzi.

Önkormányzati és parlamenti munkája is a feladatközpontúságot tükrözi. Az 1990. évi önkormányzati választáson mandátumot szerzett a Fővárosi Közgyűlésben. A Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnökének választották. 1994-ben a KDNP országos listájáról választották az országgyűlésbe.

Az alkotmány- és igazságügyi állandó bizottságon kívül delegálták az alkotmány előkészítő bizottságba is. A KDNP frakció jogi és önkormányzati munkacsoport vezetője, és frakcióvezető helyettes. A következő ciklusokban is parlamenti képviselő és frakcióvezető helyettes, valamint Alkotmány-és igazságügyi bizottsági tag. Kivételes ciklus a 2002-ben kezdődő, ahol csak jelölt marad dr. Varga László 2003-ban bekövetkezett haláláig, mert ekkor őt hívták be a megüresedett képviselői helyre. Feladatai a jelenlegi parlamenti ciklusban még jobban megsokasodtak, hiszen vezeti a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságot, és beválasztották az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba.

Dr. Rubovszky György egész politikai pályájára jellemző, hogy a lehetőségekhez igazodva igyekezett mindig a tanult és gyakorolt hivatása adta területen munkálkodni. A jogi pálya iránti vonzalma, elkötelezettsége, a stabil hátteret adó keresztény világlátása, hivalkodásmentes hite elismerést szerzett a jogásztársadalomban, és kiemelte a politikai csatározások olykor befeketítő, hiteltelenítő légköréből. A keresztény közéletiség olyan gyakorlati és hiteles alakítójává vált eddigi élete során, amely példát tud adni a felnövekvő, közéletet formálni akaró keresztény ifjúságnak.

Ruppert József piarista szerzetestanár

1942. június 25-én született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnázium elvégzése után 1960-ban belépett a piarista rendbe. Teológiai tanulmányait a rend főiskoláján végzete el. Közben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen biológia - kémia középiskolai tanári diplomát is szerzett. Szerette a zenét. Zongorázott, orgonán is játszott. Ebbéli tudását neves orgonaművészeknél különórákon is gyarapította. Alkalmanként kántori feladatokat is vállalt. Tanulmányainak végéhez közeledve 1968 márciusában pappá szentelték.

A tényleges piarista munkát Kecskeméten a Piarista Rend gimnáziumában 1969 őszén kezdte. Tanított az iskolában és prefektus volt a kollégiumban. Szigorú következetességgel tanított és nevelt. Osztályai tanulóival közvetlen kapcsolatot alakított ki, még ma is odafigyel rájuk, most már, mint öregdiákokra. A biológia és kémia oktatáson kívül az iskolai énektanításban is részt vett. Rengeteg hangzó anyagot gyűjtött össze a zenetörténet tanításához. Az iskola fiú kórusával sikeresen szerepelt nemcsak házon belül a szertartásokon, ahol orgonán is kísérte őket, hanem a városban és más településeken is. Utazott velük, még Rómában a pápánál is voltak. Vasárnapi miséin diákjai figyelmesen hallgatták prédikációit, de más hívek is szívesen vettek részt pl. a vasárnap délelőtti barátok templomi szentmiséjén.

Később egyre jobban bekapcsolódott az iskola vezetésébe. Igazgatóhelyettesként gondosan végezte a szervező és adminisztratív munkát, majd 1984-től igazgatóvá nevezték ki. Ekkor is vállalt énekórákat, hogy minden gyerekkel legalább egy évre találkozhasson. Nemcsak a diákokkal, hanem a tanárokkal, sőt a város vezető embereivel is jó kapcsolatot épített ki. Visszakapta azt a mély tiszteletet, melyet a város polgárai felé sugárzott mindennapi köszöntésében az utcán, rendezvényeken, vagy a temetési szertartások utáni részvétnyilvánításokban.  Következetesen képviselte a piarista iskola értékeit, érdekeit. Az iskola előtti tér elnevezését pl. az ő indítványára Komszomol térről Jókai térre sikerült változtatni, később aztán Piaristák tere lett belőle.

Az ő igazgatása alatt sikerült egyre több termet visszakapni az állami általános iskolától, és így harmadik párhuzamos osztályt is indítani a gimnáziumban. Működése alatt a város érdekeit is mindig a szeme előtt tartotta, ezért a lokálpatrióta tevékenységéért kapta meg később 2001-ben a Város Díszpolgára címet.

Dr. Ruppert Józsefet 1991-ben a rendi káptalan generálisi asszisztensnek választotta. E sok nemzetet érintő feladat miatt Kecskemétről Rómába került és lett a piarista rend vezetésének tagja, ezen belül is a közép - európai és az olaszországi piarista provinciákkal való kapcsolat felelőse. Jól meg tudta értetni magát az olasz és spanyol piaristákkal, hiszen már fiatal korában motorral bejárta egész Európát, és gyakorlatban tanulta a nyelveket. A korán kialakult – mi kecskemétiek által is jól ismert - kapcsolatteremtő képességét most már a rend egésze érdekében kamatoztatta.  A renden belüli munkán kívül fontosnak tartotta az ottani magyarokkal való törődést. Rendszeresen misézett Firenzében, összefogva az ottani magyar kolóniát. 1992-től a római Szent István Alapítvány elnökeként gondozta és működtette a Szent István Házat, ahol szívesen és magyarul fogadták a magyar zarándokokat. A Pápai Magyar Intézet felügyelő bizottságának is tagja lett, később pedig elnöke. A Rómában végzett magas színvonalú, lelkes, magyarokat segítő, emberséges munkájáért 2009-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta meg  Sólyom László köztársasági elnök Úrtól.

Tizennyolc évnyi, kétszer újraválasztott generálisi asszisztenség után még három évre kapott rendi feladatot Rómában. Egyrészt tovább folytatta posztulátori munkáját. Ez több mint egy tucat szentté avatási és boldoggá avatási eljárásban való részvételt jelentett az előkészítés aprólékos munkájával. Másrészt a Romániában lévő volt piarista házak ügyeinek vitele volt a feladata, melyhez a lelkiismeretes munkán kívül komoly diplomáciai érzékre is szükség volt.

2012 nyarán visszaköltözött Magyarországra. A budapesti rendházból figyeli rendje és a magyarság életét és segít ott, ahol kell, továbbra is szívén viselve a romániai piaristákkal kapcsolatos  tevékenységeket. Rövid beszámolókat készít és eljuttatja azokat a rendtársakhoz és a hírlevelekbe.

Ruppert József fiatalon hivatást, szolgálatot választott, mégpedig a legnagyobb Úr szolgálatában. Nem tudhatta, hogy milyen sors vár rá, végezte szolgálatát örömmel, alázattal, és most sok év eltelte után előttünk áll egy példamutató életpálya, melyet a  gondviselő rajzolt – sokszor az emberi fantáziát meghaladóan – mindannyiunk okulására, fiataljaink példájául a kereszténység megtartására, építésére.

Rigóné Kiss Éva a kecskeméti máltaiak vezetője

1952. november 10 – én született Szarvason. Iskoláit Csabacsűdön, Gyulán, Gyöngyösön, Szegeden és Kecskeméten végezte.

1975-ben került Kecskemétre, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kutatási csoportjához tudományos szakalkalmazottnak. Férje – Rigó Sándor - is a Kutatóintézetnél dolgozott. Kecskeméten születtek a ma már felnőtt gyermekeik, Orsi és Nóri lányaik, valamint fiuk, Sándor.

1984-től gyermekei keresztény nevelése és saját lelki fejlődése komoly támaszt kapott a Főplébánián a Nagy Károly atya által vezetett hittancsoportba való bekapcsolódással.

1990-ben Fejes László apát plébános egyetértő támogatásával indult meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának megalakítása, melyhez a hittancsoportból négy fő kapott Kozma Imre atyától megbízást.

1991. aug. 31-én alakult meg a csoport, melynek indításakor jelen volt Csilla von Boeselager, az UNGARISCHEN Malteser Caritas Dienst Németországban élő vezetője. A Bárónő még többször meglátogatta a kecskeméti máltaiakat, és Évának mély baráti kapcsolata alakult ki vele, egészen a Bárónő haláláig.

A Máltai szervezet tagjainak zömét orvosok, a hittancsoport tagjai és pedagógusok alkották. 1991-ben, a munka kezdetekor Éva Asszonyt a Szervezet vezetőjévé választották, ezt a tisztségét azóta minden tisztújításkor a máltai tagság megújította.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Szervezete széleskörű és hatékony kapcsolatot alakított ki a mindenkori városi önkormányzattal és az egyházakkal, hogy együttműködve eredményesen tudják segíteni a rászoruló szegényeket.

Rigóné Kiss Éva rövid idő alatt azonosult új szerepkörével és a kertész üzemmérnökből - nyolc féle képzéssel - a szociális ellátás szinte teljes területén univerzális segítő máltai anya lett. Szívesen hívják városi, megyei és országos szakmai testületek sorai közé, mert nemcsak képesítései, hanem a kivitelezett számos létesítmény, az ellátó szolgálat, a nagyrendezvény sora tanúskodik kiemelkedő szervező készségéről, erejéről.

Koordinálásával és személyes irányításával épült ki a város máltai szervezet által működtetett szociális ellátó rendszere. Így a hajléktalan ellátás: a nappali melegedő, az utcai gondozó szolgálat, a népkonyha, a hajléktalanok egészségügyi ellátása, a hajléktalanok háziorvosi rendelője. 2008-ban projektvezetőként irányította a Kecskemét, Matkói út 20. sz. alatt dán segítséggel felépült Rehabilitácós Központot, mely 100 fő részére bentlakásos, és 70 fő részére nappali ellátást biztosít.

2006-tól az egyesület Dél-alföldi Régió titkári feladatait is ellátja. Vezetésével és munkatársai segítségével a régióban kiépítették a máltaiak által működtetett szociális szolgálatokat. Szolnokon a Fogyatékosok Nappali Intézménye, Szegeden a Hajléktalan Nappali Melegedő, a 24 órás Egészségügyi Centrum, 3 Utcai Szolgálat, Kalocsán pedig a Hajléktalanok Háza működik.

A szervezetben végzett szakmai munkája mellett nagy hangsúlyt fektet a karitatív szolgálatokra és a keresztény közösségek építésére. Jelenleg Kecskeméten és a régió 20 csoportjában az önkéntesek száma eléri az 500 főt. Éva asszony tevékeny tagja a főplébánia képviselőtestületének.

Munkáját számos elismerés is jelzi: 1997-ben Kecskemét Szociális Ügyéért díj, 1998-ban a Szuverén Máltai Lovagrend Érdemkeresztje, 2012-ben Rendkívüli Helytállásért Érdemérem arany fokozata.

A városban munkatársaival és az önkéntes testvérekkel, partnerszervezetekkel évente több kulturális akciót, nagyrendezvényt is lebonyolít, amelyekben mindig központi szerepe van a keresztény értékek képviseletének. Példa erre több zarándoklat idehaza és a szomszédos országokba, a kisasszonynapi búcsú, a 10.000 iskolás gyermek megajándékozása, az Erzsébet kenyérosztás, a jótékonysági bál, koncertek, rózsa- és virágkiállítás, Úrnapi virágszőnyeg, kisasszonynapi terményoltár. A Kárpát-medencében 8 településsel tart az egyesület rendszeres kapcsolatot, erősítve nyelvi, kulturális és keresztény összetartozásunkat.

Rigóné Kiss Éva nemcsak újjáépítette a kommunizmus által lerombolt hagyományokat, az embertől emberig történő segítségnyújtás kultúráját, hanem új közéletiséget generált a civil társadalomban egyetemes keresztény-keresztyén erényekkel, indentitással.

Mike Sámuel baptista lelkész

-1971. február 17-én született Erdélyben a Szilágy megyei Oláhbaksán - szülei - Mike Béla és Ilyés Ilona négy gyermeke közül harmadikként. Édesapja ebben az időben a Szilágy Ballai Baptista Gyülekezet és másik nyolc gyülekezetből álló körzet lelkipásztora.

-1976-ban édesapja elfogadja a Nagybányai Baptista Gyülekezet meghívását a lelkipásztori szolgálatra, így a család élete Nagybányán folytatódik. Ide kötődnek elemi, általános és középiskolai évei. A középiskola utolsó két évét román nyelven végzi, mivel éppen ekkor szüntetik meg a magyar tagozatot. Kötelességtudó gyermekként jár a gyülekezetbe, végzi feladatait.

-A középiskolával párhuzamosan három évig ének szakon tanul a Nagybányai Népművészeti Iskolán.

-1986-ban – 15 évesen - már van rálátása lelki életére és azt megszokásokból táplálkozónak, képmutatónak, hidegnek tartja. Az evangélium és egy közeli barátja radikális megtérése által meghívást kap a tudatos Krisztuskövető életre. Erre az életre való megtéréséről önmagát nem kímélve, különösen fiatalok előtt, meggyőzően vall.

-1989-ben érettségizik, a szocialista képzés jellegzetessége, hogy az érettségi bizonyítvány mellé autóvillamosság szerelői és kamionsofőri képesítést is adnak. Osztályuk háromnegyedét pártutasításra a Zsil völgyébe küldik, mint később kiderül nem a szakmában, hanem a bányában akarnak nekik munkát adni. Mivel megtagadták a párt döntését, büntetésből semmilyen vállalat nem alkalmazhatja őt sem. Hosszas kilincselés és közbenjárás után felveszik, mint ládaszögelő szakképzetlen munkást, egy zöldség és gyümölcsforgalmazó vállalatnál, ahol mindössze négy hónapot dolgozik az 1989-es forradalom kitöréséig. 1990 februárjában sikerül elhelyezkedni a szakmában a helyi tömegközlekedési vállalatnál.

-1990 őszén személyes csendességei és néhány ismerős bátorítása nyomán elhívást kap a lelkipásztori szolgálatra. 1990-1995 között lelkipásztori szakon elvégzi tanulmányait a Budapesti Baptista Teológián.

-1995 őszén házasságot köt a debreceni születésű Dobos Laurával, két gyermekük születik Flóra (13 éves) és Botond (10 éves). A teológia elvégzése után öt évig a Nagyváradi „Betlehem” Baptista Gyülekezet, majd másik öt évig a Kolozsvári Baptista Gyülekezet lelkipásztoraként szolgál. Ez utóbbi helyen egy felekezetközi egyetemi és főiskolai keresztyén diákmozgalom bontakozik ki, ami 20 főről 200 főre növekszik.

2004-ben meghívják a Kecskeméti Baptista Gyülekezethez, melyet örömmel elfogad és Isten kegyelmének tartja, hogy nyolc éve ennek a közösségnek lehet lelkipásztora. Korunk lelki állapotáról, eltévelyedésünkről különös erővel szól az ökomenikus imaheteken. A világban megmutatkozó fő teológiai áramlatokkal megegyezően a jelenkor betegségének, lopakodó ateizmusnak, a hit elszívásának tartja a bűn és pokol tagadását. Saját belső világának alázattal történő feltárása, önmagában való mélyre hatolása segíti hallgatóságát saját lelkének rezdüléseit tudatosítani és Istenhez tartozását erősíteni, a hit langyosságát felszámolni. Mindezt az erdélyi nép-nyelv fordulataival, humorával fűszerezve költői ihletettséggel teszi, talán nem is sejtve, hogy nekünk kecskemétieknek mennyi új ízt ad nyelvünk műveléséhez, élvezetéhez.

A Dr. Varga László emlékérem odaítélése köszönet a keresztény közélet kibontakozását is erősen hátráltató langyosság elleni határozott fellépéséért, a bajok gyökerére való rávilágításáért.