Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Samu naplója
RSS csatorna E-mail küldése
Kezdőlap
Naptár ikon
Naptár ikon
Kecskemét: 8 C°
max 25 C°, min 13 C°

szélcsend, köd
Aktuális Híradó
MTVA műsorkészítő
Kezdőlap » Belföld

Miért bizonyul előnyösnek a geotermikus hőszivattyú és a levegő hőszivattyú?

| Feltöltve:
Teljesen világossá vált a 20. század végén és a 21. század elején, hogy az emberiség energiafelhasználása olyannyira megnövekedett, hogy az már ártalmas a környezetre nézve és teljesen egyértelmű lett az is, hogy ezt a gondot a lehető leghamarabb orvosolni kell. Nem vitás, hogy a Földön élő több milliárd ember energiaellátása jelentősen megterheli a környezetet, ami már ma is olyan következményekkel jár, amik veszélyeztetik az emberiség jövőjét, és ez még rosszabb lesz a következő évszázadokban.

Pontosan emiatt szükséges a nem megújuló energiaforrások alkalmazásának és az környezetterhelésnek a csökkentése. Nem vitás, hogy a jövőt olyan megújuló energiaforrások és ez az ezekre épülő rendszerek jelentik, amelyek nem terhelik a természetet is ki tudják elégíteni az energiára irányuló igényeket. Megújuló energiaforrásnak nevezzük a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre álló vagy újratermelődő energiaforrásokat: a nap-, a szél-, a vízi energiát, valamint a biomasszából nyert és a geotermikus energiát.

Hazánkban is egyre nagyobb szerep jut a geotermikus és a levegő hőszivattyúknak, amelyeknek a pozitív tulajdonságait érdemes a lehető leghamarabb kihasználni, búcsút intve a régi megoldásoknak. Nem vitás, hogy ez a kettő az az energiaforrás, amelyik Magyarországon az egyik legszélesebb körben alkalmazhatónak tekinthető, ugyanis egyrészt univerzálisan hasznosítható fűtésre és hűtésre egyaránt, másrészt beépített, urbanizált területeken is jól alkalmazható. Tudni érdemes, hogy a hőszivattyú ezen két fajtája alkalmas eszköz a földhő (talajhő, hidrotermikus energia és légtermikus energia) hasznosítására, ami az országban szinte mindenhol – bár alacsony hőmérsékleten – rendelkezésre áll. Ebből adódóan a hőszivattyúk területén gyors fejlődés várható, a beépített teljesítmény 2020-ra a jelenlegi érték közel negyvenszeresére növekedhet.

Számos városban és településen is egyre többen támaszkodnak a geotermikus hőszivattyúra, amelyik számos előnyei miatt igencsak megfontolandó berendezést takar, főleg akkor, amikor a régi, fosszilis tüzelőanyagokra épülő berendezésekről van szó. Miért is döntenek egyre többen ezen berendezés mellett? Nos, először is tudni kell, hogy mire alapszik a szerkezet és mi miatt működik olyan jól. Először is érdemes kitérni arra a közegre, ami ebben segít. A talaj felső rétege majdnem 50 %-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és egész évben szinte állandó hőmérsékleten marad 7 °C és 18 °C között. Ezt a Föld felső rétegében tárolt óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát nyerésére ki és hasznosítja a hőszivattyú. A geotermikus energiát a talajban elhelyezett szondákon keresztül gyűl össze és jut el a geotermikus hőszivattyúhoz. A szondák elhelyezése lehet vízszintes és függőleges. A vízszintes elrendezésnél nagy terület szükséges (körülbelül háromszor akkora, mint a fűtendő terület), valamint a talaj hőmérsékletét a külső hőmérséklet erősen befolyásolja, így a kinyerhető geotermikus energia mennyisége változó lesz. A függőleges elrendezés sokkal stabilabb, állandóbb hőmérséklet adott. Mivel a geotermikus hőszivattyú a hőhordozó közeg hőmérsékletét a hűtő körfolyamat során körülbelül °C-al csökkenti, a fagyveszély elkerülése miatt fagyálló folyadékkal kell kitölteni a talajkört. A horizontális csőrendszert használó geotermikus hőszivattyút talajkollektorosnak, míg a vertikálisat talajszondásnak nevezik. Két fő típusa ismert ennek, a talajszondás hőszivattyú rendszer és a talajkollektoros rendszer. Az előző esetén kb. 15 cm átmérőjű, 50–100 méter hosszú lyukat kell fúrni a földbe függőlegesen, amelybe 2 db „U”alakú, 32mm átmérőjű műanyag csövet kell elhelyezni. Ezekben a csövekben kering a hőszivattyúból kijövő hideg víz. A szondába beérkező kb. 0-3 fokos víz a szondában 5-8 fokra melegszik fel. Az utóbbi esetében több száz méter hosszú műanyag vagy műanyag borítású rézcsöveket szükséges lefektetni, 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.

A geotermikus hőszivattyú hatalmas előnye az előállított energia hasznosítását tekintve, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, mint más alkalmazott alternatív megoldások. Emellett azt is tudni kell, hogy a levegő/víz hőszivattyús kialakítás inkább kiegészítő fűtésre/hűtésre alkalmas, míg a geotermikus hőszivattyú teljes hűtési, fűtési rendszerek esetén gazdaságos. Emellett érdemes kitérni az árra is, ugyanis rengeteg felhasználót ez érdekel igazán. Fontos észben tartani, hogy komoly vizsgálat szükséges a megvétel előtt, amiben egy szakember segíthet. De általánosságban elmondható, hogy a geotermikus hőszivattyú rendszerek kivitelezésének költsége egy családi ház esetében általában 2 és 6,7 millió forint között van, megtérülési ideje pedig hozzávetőlegesen 8 év.

Nem szabad megfeledkezni a hőszivattyúkat illetően a levegő változatról, hiszen ez is igencsak elterjedt a világ számos pontján. A hőszivattyú lényege, hogy a hőenergiát valamilyen forrástól elvonja, és máshol azt leadja, hasznosítja. Fűtés esetében a hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj, míg a hőátadás oldal a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonja a tértől és a levegőbe, vízbe, talajba juttatja. Levegő/folyadék hőszivattyúk esetén a hőforrás a kültéri levegő, a hasznos hőhordozó pedig víz, és a fűtéshez alkalmazható padló-, fal-, mennyezetfűtés, radiátorfűtés valamint "fan-coil". A hőszivattyúk teljesítménytényezője a hőforrás és a hasznos hőhordozó közötti áthidalandó hőmérséklet különbség függvénye. Ettől a hőmérséklet különbségtől függ továbbá a hőszivattyú teljesítménye is, mégpedig minél nagyobb az áthidalandó hőmérséklet különbség, annál kisebb az adott hőszivattyú teljesítménye, tehát annál nagyobb mértékű, más hőforrásból származó fűtőteljesítményre van szükség. A levegő hőszivattyú talán legfőbb előnye közé tartozik, hogy szélsőséges hőmérsékletek között (-25 °C - +30 °C) is alkalmazható és igen egyszerűen és olcsón telepíthető. Emellett pedig bárhova telepíthető és szinte semmilyen előkészítést nem igényel. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez könnyen integrálható a meglévő fűtési rendszerbe, és aminek valóban örülnek a felhasználók, hogy a a föld és vizes hőszivattyúkhoz képest kisebb beruházást igényel és kaphatóak a kül- és beltéri típusok egyaránt. A beszerzést tekintve érdemes megjegyezni, hogy ezen környezetbarát fűtési rendszerekhez vissza nem térítendő támogatás igényelhető a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretein belül. A program a lakosság energiahatékonysági beruházásai ösztönzi. Egy hőszivattyús rendszer kiépítésénél ezen felül más hozzájárulások és kölcsönök is igényelhetők.